Hogyan legyünk boldogok?

Sonja Lyubomirsky

A boldogsághoz vezető út

lényege

   - nem az öröklött tulajdonságok

   - nem a körülmények

Ne a gazdagságra, vonzó külsőre akarjunk szert tenni, hanem a szándékosan végzett mindennapi tevékenységek növelhetik vagy csökkenthetik a boldogság szintjét. Hogy mit teszünk, hogyan gondolkodunk.

Az életben minden fontos dolgot (pl. szakma kitanulása) csak nagy erőfeszítések árán lehet elérni. Ha tartósan boldogabbak akarunk lenni, akkor néhány tartós változtatás kell, ami erőfeszítést és elkötelezettséget kíván.

A boldog emberek fesztelenebbül forognak a társaságban, energikusabbak, többet jótékonykodnak, jobban együttműködnek másokkal és mások is jobban szeretik őket. A boldogabb emberek nagyobb valószínűséggel házasodnak meg és maradnak meg a házasság kötelékében. Baráti kapcsolatrendszerük is gazdagabb, nagyobb a társas támogatottságuk. Rugalmasabb és eredetibb a gondolkodásuk, termékenyebb a munkájuk. Erősebb az immunrendszerük, testileg egészségesebbek és tovább is élnek. Amikor boldogabbá válunk, akkor az önbizalmunk és az önbecsülésünk is megerősödik: elhisszük, hogy értékes, tiszteletre méltó emberek vagyunk.

Arisztotelész szerint: A boldogság „a lélek kifejeződése a megfontolt cselekedetekben”.

Freud szerint: A boldogság annak kérdése, hogy képes vagy-e „lieben und arbeiten” (szeretni és dolgozni)

Schulz szerint: „A boldogság egy melegszívű kutyus.”

Potter Stewart szerint: A boldogságot nem tudjuk pontosan meghatározni, de azonnal felismerjük, amikor találkozunk vele.

A boldogság az az érzés, hogy az élet jó, értelmes és érdemes élni.

A legtöbbször téves elképzeléseink vannak arról, hogy mitől lehetnénk boldogok. A boldogság bennünk van. Elmeállapot, önmagunk és a külvilág észlelésének és megközelítésének módja.

A pénz több gonddal jár, mint amennyit megold.

A szép emberek nem boldogabbak.

Nem válnak boldogabbá azok, akik az élethelyzetük megváltoztatásával törekednek a boldogságra.

A házasemberek boldogabbak, mint egyedülálló társaik.

Zsákutca:

   - vagyon

   - mások helyeslése

   - szépség

„A boldog emberek mind egyformák, de minden boldogtalan ember a maga módján boldogtalan.”

1. A hála kifejezése

   - élvezzük életünk néhány jótéteményét

   - megerősíti az önbecsülést

   - mennyi mindent értünk el

   - hasznos megküzdési módszer

   - örülni az életkörülményeinknek

   - segít továbblépni, új életet kezdeni

   - elősegíti az erkölcsös viselkedést

   - segíthet a társas kapcsolatok kialakításában és megerősítésében

   - gátolja a másokkal való előnytelen összehasonlításokat

   - megszüntetheti az olyan érzéseket, mint: harag, keserűség

   - segít megakadályozni a jó dolgokhoz való hozzászokást

2. Optimizmus

Meglátni a jót a rosszban. Derűlátás.

Parányi optimizmus: vannak viszontagságok, de bízunk, hogy minden jóra fordul.

Az optimista gondolatok önbeteljesítő jóslatok, javítják a hangulatot.

Az optimisták nagyobb valószínűséggel tartanak ki és maradnak elkötelezettek a nehézségek ellenére is. Jobban tudatában vannak a kockázatoknak és veszélyeknek.

3. Kényszeres gondolkodás elkerülése

Az ember saját jellemének, érzéseinek és problémáinak értelmére, okaira és következményeire irányuló gondolkodás. Rengeteg káros következménnyel jár. Fenntartja és elmélyíti a szomorúságot.

Fel kell hagyni azzal, hogy másokhoz hasonlítja magát.

Figyelemelterelés. Olyasmit kell csinálni, amibe teljesen bele tud feledkezni. Beszélgetni kell egy együtt érző és megbízható emberrel a gondolatainkról. Az illető képes legyen tárgyilagosan gondolkodni.

Új szemszögből kell látnia magát és általában az életét.

4. Jótékonyság

„Az együttérzés minden erkölcs alapja.” A kedvesség és együttérzés fontos erény. „Az igazi boldogság, amikor másokat boldoggá teszünk.” Olyan dolgokat csinálunk a munkahelyünkön, ami már nem a kötelességünk. Ha másoknak segítünk vagy vigaszt nyújtunk, elterelhetjük a figyelmünket a saját gondjainkról.

Gondosan válasszuk meg a jó cselekedeteinket, mert bármilyen viselkedésváltozás előre nem látott következményekkel járhat.

Ha külső erő kényszerít valakit arra, hogy segítsen, akkor kihasználják.

Lehet, hogy mások nem örülnek a kedvességnek.

5. Kapcsolatok ápolása

A boldog emberek kivételesen jól ápolják a kapcsolataikat.

Általában 2 évig tart, míg hozzászokunk egymáshoz és magától értetődőnek vesszük a kapcsolatot.

A virágzó kapcsolatok alapját a közös rituálék, álmok és célok mély megélése képezi.

Az egyedülálló emberek közelebb vannak a barátaikhoz, gyakrabban lépnek kapcsolatba velük.

A barátság szabályai közé tartozik, hogy

   - kiállunk a barátaink mellett

   - megtartjuk a titkaikat

   - viszonozzuk a szívességeiket

Vannak, akik olyan erőteljesen és hosszan reagálnak a nagy megrázkódtatásokra, hogy hónapokon vagy éveken át nem tudnak visszatérni a korábbi „rendes” énjükhöz.

6. Megküzdés

  a) problémaközpontú: kezükbe veszik az irányítást, cselekednek, eltakarítják az útból a rossz dolgot

  b) érzelemközpontú: belemerül valamilyen értelmes tevékenységbe, amikor negatív eseményt ki kell bírni

Az ember 3 lehetséges úton mehet tovább, ha valamilyen nagy kihívással találkozik:

   - túlélés: tartósan alacsonyabb szinten működik tovább; elvesztette a boldogságot és a motivációt

   - felépülés: szenved a trauma után; nem tud dolgozni, kapcsolatokat építeni, de végül visszanyeri eredeti állapotát

   - kivirulás: idővel meghaladja eredeti állapotát

Külön fiókokba kell gyömöszölni a megpróbáltatásokat, más fiókokba a rendes életet.

Nagyon erőteljes a igazságos világba vetett hit.

7. Megbocsátás

Ha valakinek komoly oka van arra, hogy ne bocsásson meg, akkor tiszteletben kell tartani. Nem szükséges megbocsátani annak, aki nem kéri.

8. Áramlatélmény

   Szakma:

     - szükséges rossz

     - célhoz vezető eszköz

     - önfenntartás

   Karrier:

     - lehetséges az előmenetel

     - magasabb társadalmi státusz, hatalom, önbecsülés a jutalom

   Hivatás:

     - nem pénzben mérhető jutalmakért vagy előléptetésért dolgoznak

     - a munka nem választható el az életük többi részétől

9. Apró örömök

Akik örvendetes események bekövetkezését várják, örömmel tudnak várakozni, optimisták és intenzív érzelmeket élnek át.

Pozitív élményt osszuk meg valakivel, aki szintén nagyra értékeli. Tőkét tudunk kovácsolni a jó hírekből, ha megosztjuk másokkal a sikerélményeket és jobban érezzük magunkat.

Akik rendkívüli módon tudatában vannak a környezetüknek és szokásszerűen odafigyelnek arra, ami történik velük, pozitív lelki életet élnek, boldogok, optimisták, bíznak magukban, pozitív társkapcsolataik vannak.

A hajléktalanok és az Alzheimer-kóros betegek kizárólag a jelenben élnek és nagyobb eséllyel vesznek részt mindenféle kockázatos viselkedésmódokban.

10. Célok melletti elköteleződés

Az emberek boldogabbak, egészségesebbek és szorgalmasabbak, amikor olyan célokat igyekeznek elérni, amelyeket a sajátjuknak tartanak.

„Cselekvéses” célok:

   - folyamatosan új kihívások

   - új lehetőségek

   - sokféle élmény

Aki valóra szeretné váltani az álmát,

   - rengeteget kell dolgoznia és fáradoznia

   - rengeteg akadályt és feszültséget kell legyőznie

   - áldozatokat kell hoznia

   - kockázatokat kell vállalnia

Önbeteljesítő jóslat: hiedelem, amely megerősíti önmagát és beteljesüléshez vezet.

A külső jutalmazás aláássa a belső motivációt; kötelességgé alakul át az, ami korábban örömet jelentett.

11. Vallás

A vallás és a tudomány nem hozható közös nevezőre.

Spiritualitás: az egyéni énnél nagyobb dologban keresi a élet értelmét.

Vallás: formális, intézményesített közeg.

Freud szerint a vallás „megszállottsági neurózis”-t okozhat. Tünetei: elnyomott érzelmek, elfojtott nemiség, bűntudat.

A média szerint a vallásos emberek előítéletesebbek és szemellenzősebbek.

Bűntudat, szégyen és félelem alakulhat ki azokban, akik abban hisznek, hogy Isten bünteti őket.

12. Meditáció

Depresszió

   - tünetegyüttes

   - pozitív érzelmek hiánya

   - nincs jelen az öröm, elégedettség, lelkesedés, üres az élet

   - nem tudja elhinni, hogy történhetnek jók is

   - nehézséget okoz felidézni kellemes emléket

9 tünete:

   - szomorú hangulat a nap túlnyomó részében

   - csekély érdeklődés szinte minden  tevékenység terén

   - túlzott bűntudat

   - kevés energia, kimerültségérzés

   - nehéz koncentráció, emlékezés, döntéshozatal

   - alvás gond

   - evésproblémák

   - nyughatatlanság, lelassultság

   - öngyilkos gondolatok, kísérletek

A depressziós ember átlagban 9 évig nem talál megoldást az első tünetek megjelenése után. Amit a depressziós átél, az valóban a mélységes szenvedés és fájdalom. Ennek nagy része könyörtelen, szörnyű és nem érdemli meg az ember.

A depressziótól szenvedő embereknél

   - kevés található norepinefrin, szerotonin és dopamin nevű agyi kémiai anyagokból

   - túl magas a stressszhormonjuk (kortizol)

   - a normálistól eltérően működik az agyuk prefrontalis kérgi része (a gondolkodást és érzelmek kezeléséért felelős agyterületek) és a limbikus agyterületek (alvás, evés, nemi élet, motiváció, emlékezet, stresszválasz)

Aaron Beck-féle kognitív depresszió elmélet

Néhány diszfunkcionális attitűd azt eredményezi, hogy ha valami negatív esemény ér, akkor sebezhetővé és depresszióssá válunk. Hibás gondolatmenet, hogy csak akkor lehetünk boldogok és értékesek, ha tökéletesek vagyunk.

Negatív gondolatok témakörei:

   - saját maga

   - jelen

   - jövő

Martin Seligman tehetetlenség elmélete

Úgy véljük, hogy semmit sem tudunk tenni a helyzet megjavulása érdekében. A reménytelenség a depresszió gyökere.

A depressziós emberek sérülékenyek kognitív téren, nem megfelelően gondolkodnak a negatív eseményekről.

Depresszió kockázati tényezői:

   - gyenge társas készségek

   - félénkség, visszahúzódás

   - túlzott függés másoktól

4 leghatékonyabb terápiás mód:

1. Gyógyszeres kezelés (antidepresszáns)

   - SSRI (Selective Serotonin Reuptake Inhibitor) gyógyszerek (pl. Zoloft, Citapram)

   - triciklikus szerek (pl. Anafranil)

   - MAO (MonoAmin-Oxidáz) gátlók (pl. Nardil, Parnate)

A betegek nagy része nem reagál jól ezekre a gyógyszerekre.

   - gyógynövény terápia (pl. orbáncfű = hypericum perforatum): kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel.

2. Kognitív viselkedésterápia

   - készségeket tanítanak a betegnek, amelyek hiányoznak nála

   - problémamegoldás

   - önkontroll

   - viselkedésaktivitás (inkább cselekedjen, mint kerülje a nehéz helyzeteket)

3. Interperszonális terápia (személyközi problémák)

4. Párterápia

   - a depressziósok negatívabban és pesszimistábban állnak a párjukhoz

   - nagyobb valószínűséggel vonulnak vissza konfliktus esetén

   - vannak akik megbélyegzésnek tartják az ilyen terápiákat

Ha leküzdjük a depressziót, erősebbé és boldogabbá válunk, és jobban elköteleződünk az élet mellett.