2012. február 23., csütörtök
2012. február 23., csütörtök dátum: 2:07
Mérő László
Az egészséges ember nem egy tünetmentes beteg, hanem egyszerűen egészséges. Lelkileg egészséges az, aki – akár külső segítséggel – ki tud keveredni pszichés problémáiból.
Érzelmek vizsgálata
1. Poligráf
- többféle zsigeri működést regisztrál
- hazugságvizsgáló gép
- nem tud 100% bizonyossággal megállapítani, ezért nem egyértelmű bizonyíték
- bizonyos érzelmekhez nem tartozik tipikus zsigeri változás pl. rokonszenv, hála, hazugság
2. Arcizmok
- 1 óra alatt bárki 95% biztonsággal felismeri a hazugságot
- bizonyos érzelmeket nem lehet felismerni arckifejezés alapján és nem tartozik hozzá egyértelmű élettani mintázat sem
3. Képalkotó berendezések
- computer tomográf (CT)
- pozitronemissziós tomográf (PET)
- mágneses rezonanciás szkenner (MRI)
→ érzelmek esetében az agy melyik területe működik a szokásosnál intenzívebben
Alapérzelmek
- William James és Carl Lange
- öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés
- élőlények túlélését segíti, veszélyekre hatékonyan figyelmeztető érzések
Motiváció: ami egy élőlényt rávesz arra, hogy megtegyen valamit, amit magától nem tenne meg.
Emberi motiváció: feltétlenül szükséges hozzá, hogy minek definiálja magát, tisztában legyen a saját értékrendjével/szerepével pl. teljesítmény, hatalom, csere
Érzelmek típusai
1. Alapérzelmek és válfajaik
- biológiailag kódolt
- automatikus reakciók a külvilág ingereire
- semmiféle gondolkodást nem igényel
2. Kognitív érzelmek
- tanulás/gondolkodás útján keletkeznek
- emberekben és állatokban
3. Tisztán emberi érzelmek
Szeretet
- nem alapérzelem
- nem kapcsolódik hozzá jól azonosítható arckifejezés, sem jó körülhatárolt agyterület (bizalomnak, megvetésnek van)
- tanulni kell, magától nem jön létre
Szerelem
- emberi érzelem
- két ember tisztába jön saját magával és annak kiegészítését megtalálja a másikban (zsák a foltját)
- nincs olyan, hogy „szerelemre születtél”
- meg kell tanulni irodalomból, biológiából, pszichológiából, egymástól
Boldogság
Lev Tolsztoj Anna Karenina kezdőmondata: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Ezt csak egy boldogtalan ember láthatja így. Akik másfélék mint mi, azokat hajlamosak vagyunk egymáshoz hasonlónak látni.
A boldogságfokozó „önsegítő” módszerek apostolai által sokat említett 40% ami szándékos tettekkel befolyásolható, az valójában csak 20%, mert a véletlen tényezők sem hanyagolhatók el, amik felett nincs hatalmunk. Vannak, akik egyszerűen boldog embernek (vagy boldog kutyának) születtek.
A depresszívebb emberek sokkal reálisabban ítélik meg képességeik mértékét. Figyelembe veszik a lehető legrosszabb kimeneteleket is, azokat is, amelyekre „normális ember” egyáltalán nem gondol.
Áramlatélmény (flow)
- azonosulás a cselekvéssel: spontán cselekedetek
- olyan feladat, amit még éppen meg tudunk oldani: sem túl könnyű, sem túl nehéz
- világos célok
- azonnali és egyértelmű visszajelzés az eredményről
- tökéletes koncentráció a tevékenységre
- kontroll feladása: csak a jelenre koncentrál, adott pillanat
- én-tudat elvesztése: gondolat végig egyfelé irányul
- időérzék ideiglenes elvesztése
Boldogság 3 komponense:
- elmélyült cselekvés
- pozitív érzelmek
- tartalmas élet
Megszokás: ami inger folyamatosan ér, egy idő után mintha nem is létezne.
A „pozitív gondolkodás” jegyében született könyvek, tréningek, stb. általában azt adják el a boldogságra vágyóknak, hogy napjában sokszor mondd el, mennyire jól érzed magad, a világ szép, te okos vagy és tehetséges, téged mindenki szeret, minden problémát meg tudsz oldani, stb. A félig üres – félig tele pohár metaforáját finomítgatja. Vannak helyzetek, amikor előnyös és szükséges a negatív gondolkodás. Az okos gondolkodás annyi pozitív és negatív elemet tartalmaz, amennyit az adott téma indokol.
Az érzelmek erősen befolyásolják az emberi kapcsolatok alakulását és a gondolkodásmódot. A rossz hangulat védelmet nyújt az ellen, hogy a hamis/félrevezető információkat beépítsük a gondolatainkba. A rossz hangulatban lévő alanyok lényegesen szkeptikusabbak és nagyobb arányban van igazuk.
Az ember
- behavioristák szerint: ingerekre válaszoló tanítható gép
- kognitív irányzat szerint: bonyolult szerveződésű szimbólum manipulátor
- Gestalt-pszichológusok szerint: általános mintázatkereső
- affektív irányzat szerint: érző gubanc
A szív érveit érezzük inkább kaotikusnak és az agyét stabilnak, miközben a káosz jelenléte az agyban egészséges, a szívben kóros. Normál tudatállapotban a gondolkodás valamennyire eleve kaotikus.
Az egészséges ember nem egy tünetmentes beteg, hanem egyszerűen egészséges. Lelkileg egészséges az, aki – akár külső segítséggel – ki tud keveredni pszichés problémáiból.
Érzelmek vizsgálata
1. Poligráf
- többféle zsigeri működést regisztrál
- hazugságvizsgáló gép
- nem tud 100% bizonyossággal megállapítani, ezért nem egyértelmű bizonyíték
- bizonyos érzelmekhez nem tartozik tipikus zsigeri változás pl. rokonszenv, hála, hazugság
2. Arcizmok
- 1 óra alatt bárki 95% biztonsággal felismeri a hazugságot
- bizonyos érzelmeket nem lehet felismerni arckifejezés alapján és nem tartozik hozzá egyértelmű élettani mintázat sem
3. Képalkotó berendezések
- computer tomográf (CT)
- pozitronemissziós tomográf (PET)
- mágneses rezonanciás szkenner (MRI)
→ érzelmek esetében az agy melyik területe működik a szokásosnál intenzívebben
Alapérzelmek
- William James és Carl Lange
- öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés
- élőlények túlélését segíti, veszélyekre hatékonyan figyelmeztető érzések
Motiváció: ami egy élőlényt rávesz arra, hogy megtegyen valamit, amit magától nem tenne meg.
Emberi motiváció: feltétlenül szükséges hozzá, hogy minek definiálja magát, tisztában legyen a saját értékrendjével/szerepével pl. teljesítmény, hatalom, csere
Érzelmek típusai
1. Alapérzelmek és válfajaik
- biológiailag kódolt
- automatikus reakciók a külvilág ingereire
- semmiféle gondolkodást nem igényel
2. Kognitív érzelmek
- tanulás/gondolkodás útján keletkeznek
- emberekben és állatokban
3. Tisztán emberi érzelmek
Szeretet
- nem alapérzelem
- nem kapcsolódik hozzá jól azonosítható arckifejezés, sem jó körülhatárolt agyterület (bizalomnak, megvetésnek van)
- tanulni kell, magától nem jön létre
Szerelem
- emberi érzelem
- két ember tisztába jön saját magával és annak kiegészítését megtalálja a másikban (zsák a foltját)
- nincs olyan, hogy „szerelemre születtél”
- meg kell tanulni irodalomból, biológiából, pszichológiából, egymástól
Boldogság
Lev Tolsztoj Anna Karenina kezdőmondata: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Ezt csak egy boldogtalan ember láthatja így. Akik másfélék mint mi, azokat hajlamosak vagyunk egymáshoz hasonlónak látni.
A boldogságfokozó „önsegítő” módszerek apostolai által sokat említett 40% ami szándékos tettekkel befolyásolható, az valójában csak 20%, mert a véletlen tényezők sem hanyagolhatók el, amik felett nincs hatalmunk. Vannak, akik egyszerűen boldog embernek (vagy boldog kutyának) születtek.
A depresszívebb emberek sokkal reálisabban ítélik meg képességeik mértékét. Figyelembe veszik a lehető legrosszabb kimeneteleket is, azokat is, amelyekre „normális ember” egyáltalán nem gondol.
Áramlatélmény (flow)
- azonosulás a cselekvéssel: spontán cselekedetek
- olyan feladat, amit még éppen meg tudunk oldani: sem túl könnyű, sem túl nehéz
- világos célok
- azonnali és egyértelmű visszajelzés az eredményről
- tökéletes koncentráció a tevékenységre
- kontroll feladása: csak a jelenre koncentrál, adott pillanat
- én-tudat elvesztése: gondolat végig egyfelé irányul
- időérzék ideiglenes elvesztése
Boldogság 3 komponense:
- elmélyült cselekvés
- pozitív érzelmek
- tartalmas élet
Megszokás: ami inger folyamatosan ér, egy idő után mintha nem is létezne.
A „pozitív gondolkodás” jegyében született könyvek, tréningek, stb. általában azt adják el a boldogságra vágyóknak, hogy napjában sokszor mondd el, mennyire jól érzed magad, a világ szép, te okos vagy és tehetséges, téged mindenki szeret, minden problémát meg tudsz oldani, stb. A félig üres – félig tele pohár metaforáját finomítgatja. Vannak helyzetek, amikor előnyös és szükséges a negatív gondolkodás. Az okos gondolkodás annyi pozitív és negatív elemet tartalmaz, amennyit az adott téma indokol.
Az érzelmek erősen befolyásolják az emberi kapcsolatok alakulását és a gondolkodásmódot. A rossz hangulat védelmet nyújt az ellen, hogy a hamis/félrevezető információkat beépítsük a gondolatainkba. A rossz hangulatban lévő alanyok lényegesen szkeptikusabbak és nagyobb arányban van igazuk.
Az ember
- behavioristák szerint: ingerekre válaszoló tanítható gép
- kognitív irányzat szerint: bonyolult szerveződésű szimbólum manipulátor
- Gestalt-pszichológusok szerint: általános mintázatkereső
- affektív irányzat szerint: érző gubanc
A szív érveit érezzük inkább kaotikusnak és az agyét stabilnak, miközben a káosz jelenléte az agyban egészséges, a szívben kóros. Normál tudatállapotban a gondolkodás valamennyire eleve kaotikus.