2012. február 23., csütörtök

2012. február 23., csütörtök

Az érzelmek logikája

Mérő László

Az egészséges ember nem egy tünetmentes beteg, hanem egyszerűen egészséges. Lelkileg egészséges az, aki – akár külső segítséggel – ki tud keveredni pszichés problémáiból.
Érzelmek vizsgálata
1. Poligráf
   - többféle zsigeri működést regisztrál
   - hazugságvizsgáló gép
   - nem tud 100% bizonyossággal megállapítani, ezért nem egyértelmű bizonyíték
   - bizonyos érzelmekhez nem tartozik tipikus zsigeri változás pl. rokonszenv, hála, hazugság
2. Arcizmok
   - 1 óra alatt bárki 95% biztonsággal felismeri a hazugságot
   - bizonyos érzelmeket nem lehet felismerni arckifejezés alapján és nem tartozik hozzá egyértelmű élettani mintázat sem
3. Képalkotó berendezések
   - computer tomográf (CT)
   - pozitronemissziós tomográf (PET)
   - mágneses rezonanciás szkenner (MRI)
   → érzelmek esetében az agy melyik területe működik a szokásosnál intenzívebben
Alapérzelmek
   - William James és Carl Lange
   - öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés
   - élőlények túlélését segíti, veszélyekre hatékonyan figyelmeztető érzések
Motiváció: ami egy élőlényt rávesz arra, hogy megtegyen valamit, amit magától nem tenne meg.
Emberi motiváció: feltétlenül szükséges hozzá, hogy minek definiálja magát, tisztában legyen a saját értékrendjével/szerepével pl. teljesítmény, hatalom, csere
Érzelmek típusai
 1. Alapérzelmek és válfajaik
   - biológiailag kódolt
   - automatikus reakciók a külvilág ingereire
   - semmiféle gondolkodást nem igényel
2. Kognitív érzelmek
   - tanulás/gondolkodás útján keletkeznek
   - emberekben és állatokban
3. Tisztán emberi érzelmek
Szeretet
   - nem alapérzelem
   - nem kapcsolódik hozzá jól azonosítható arckifejezés, sem jó körülhatárolt agyterület (bizalomnak, megvetésnek van)
   - tanulni kell, magától nem jön létre
Szerelem
   - emberi érzelem
   - két ember tisztába jön saját magával és annak kiegészítését megtalálja a másikban (zsák a foltját)
   - nincs olyan, hogy „szerelemre születtél”
   - meg kell tanulni irodalomból, biológiából, pszichológiából, egymástól
Boldogság
Lev Tolsztoj Anna Karenina kezdőmondata: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Ezt csak egy boldogtalan ember láthatja így. Akik másfélék mint mi, azokat hajlamosak vagyunk egymáshoz hasonlónak látni.
A boldogságfokozó „önsegítő” módszerek apostolai által sokat említett 40% ami szándékos tettekkel befolyásolható, az valójában csak 20%, mert a véletlen tényezők sem hanyagolhatók el, amik felett nincs hatalmunk. Vannak, akik egyszerűen boldog embernek (vagy boldog kutyának) születtek.
A depresszívebb emberek sokkal reálisabban ítélik meg képességeik mértékét. Figyelembe veszik a lehető legrosszabb kimeneteleket is, azokat is, amelyekre „normális ember” egyáltalán nem gondol.
Áramlatélmény (flow)
 - azonosulás a cselekvéssel: spontán cselekedetek
 - olyan feladat, amit még éppen meg tudunk oldani: sem túl könnyű, sem túl nehéz
 - világos célok
 - azonnali és egyértelmű visszajelzés az eredményről
 - tökéletes koncentráció a tevékenységre
 - kontroll feladása: csak a jelenre koncentrál, adott pillanat
 - én-tudat elvesztése: gondolat végig egyfelé irányul
 - időérzék ideiglenes elvesztése
Boldogság 3 komponense:
  - elmélyült cselekvés
  - pozitív érzelmek
  - tartalmas élet
Megszokás: ami inger folyamatosan ér, egy idő után mintha nem is létezne.
A „pozitív gondolkodás” jegyében született könyvek, tréningek, stb. általában azt adják el a boldogságra vágyóknak, hogy napjában sokszor mondd el, mennyire jól érzed magad, a világ szép, te okos vagy és tehetséges, téged mindenki szeret, minden problémát meg tudsz oldani, stb. A félig üres – félig tele pohár metaforáját finomítgatja. Vannak helyzetek, amikor előnyös és szükséges a negatív gondolkodás. Az okos gondolkodás annyi pozitív és negatív elemet tartalmaz, amennyit az adott téma indokol.
Az érzelmek erősen befolyásolják az emberi kapcsolatok alakulását és a gondolkodásmódot. A rossz hangulat védelmet nyújt az ellen, hogy a hamis/félrevezető információkat beépítsük a gondolatainkba. A rossz hangulatban lévő alanyok lényegesen szkeptikusabbak és nagyobb arányban van igazuk.
Az ember
   - behavioristák szerint: ingerekre válaszoló tanítható gép
   - kognitív irányzat szerint: bonyolult szerveződésű szimbólum manipulátor
   - Gestalt-pszichológusok szerint: általános mintázatkereső
   - affektív irányzat szerint: érző gubanc
A szív érveit érezzük inkább kaotikusnak és az agyét stabilnak, miközben a káosz jelenléte az agyban egészséges, a szívben kóros. Normál tudatállapotban a gondolkodás valamennyire eleve kaotikus.